A gömblátás

Az energetikai munka előfeltétele és a legnagyobb kihívás a „látás“, az érzékelés széles látókörben. Általában ahhoz szoktunk, hogy saját szemszögünkből tekintsünk mindenre. Ez azt is jelenti, hogy a látottat az eddig megtapasztalttal hasonlítom össze, ez belső értékítélethez juttat: jobb, rosszabb, ugyanolyan, ezt már ismerem, ez mindig úgy végződik, na ne már...

Ily módon nem vagyunk képesek arra, hogy valamit semlegesen és előítélettől mentesen szemléljünk, azt teljes szépségében felismerjük, és arra sem, hogy elfogulatlanul valami újra hagyatkozzunk. Ezt összehasonlíthatjuk azzal, ahogy egy virágcsokorra tekintünk, miközben a virág egy részét szemléljük, és azt gondoljuk, hogy az egész csokrot látjuk. A virágcsokor azonban minden irányból más képet mutat.

Egy belsőépítész számára ez még teljesen rendjén is van, mert a csokrot úgy fordítja, hogy annak a legszebb része legyen látható. Ám egy terapeuta vagy coach számára ez a szemléletmód halálos döfés.

Évekkel ezelőtt egy hölgy klienssel dolgozva felbukkant a működésbeli gyenge pont. A karhosszteszthez intéztem a kérdést, hogy készen vagyok-e a kezeléssel. A válasz „igen“ volt. Mégis volt egy olyan érzésem, hogy még hiányzik valami a kezelésből. Ekkor elképzeltem, hogy mi volna, ha én nő lennék, erre a karhosszteszt úgy válaszolt, hogy a kezelés még nincs befejezve. Ez volt számomra a jelzés, hogy az egyéni szemszögű látásmódomat el kell hagynom ahhoz, ha megbízható válaszokat szeretnék kapni.

Ily módon alkottam meg egy látást, mely estében attól függetlenül, hogy férfi, nő, gyermek, európai, ázsiai, afrikai vagyok vagy egy lény a Holdról, a tesztelés során mindig ugyanazokat a megegyező eredményeket kapom. Egyidejűleg látom az embert: fentről, lentről, jobbról, balról, minden irányból.

A gömblátás a legnehezebb része a holisztikus munkának.